"Nem azok értik meg egymást, akik azonos nyelvet beszélnek, 
hanem azok, akik ugyanazt érzik."

Müller  Péter is azt mondja, hogy beleérzőképesség kell a megértéshez...

Sokat gondolkodtam mostanában ezen...

Amikor felháborodva vagy kétségbeesve beszélek neked arról, hogy milyen igazságtalanságok történnek a világban, te csak ennyit mondasz: "de hát ilyen a világ".

Ilyenkor nem értesz, hiszen nem érzed át azt, amiről beszélek, felette maradsz, nem mászol bele.

Azt hiszem, Müller Péter mondta, hogy csak úgy tud segíteni valakinek, ha belehelyezkedik a lelkébe.

Arról pedig Bagdi Emőke beszélt, hogy minden páciense után / előtt, ad magának néhány percet arra, hogy kiürítse magát, visszatérjen a saját lelkéhez, anélkül hogy sérülne a hallottaktól és azért, hogy figyelni tudjon a következő páciensre és neki is segíteni tudjon.

Akkor itt a megoldás a szociális munkások esetére…

Ezerszer hallottam, hogy távolságot kell tartaniuk, hogy ne alakuljon ki a kötődés, amit aztán nehéz kezelni később az elváláskor. De ez egyszerűen nem igaz. Ezt a technikát kell megtanulni amiről Müller Péter és Bagdi Emőke beszélnek. Biztos nem egyszerű, de mégis ez a célravezető és nem a „távolságtartósdi”.

Azt is hallottam, hogy nem dolga a szocmunkásnak, „megmondani” a kliensnek, mi a helyes… Meggyőződésem, hogy nem is megmondani kell – mert annak következménye mindig ellenállás, hanem rávezetni, ugyanis a rávezetés következménye mindig a saját meggyőződés kialakulása.

Ez vezet személyiségmódosuláshoz, ami a cél azokban a helyzetekben, amikor pozitívan akarunk valakit befolyásolni. Észrevétlenül kell ezt csinálni, hogy az illető úgy érezhesse, hogy minden, ami vele történik, a saját akarata… Ehhez kötődés kell… Hiszen, csak, aki közel enged, annak hihetem el, hogy jót akar… Akitől nem érzem, hogy megért, arra nem hallgatok…

Mire rájön a „kliens, hogy befolyásoltam, hálás lesz, már nem áll ellent és nem is támad, hiszen, az a meggyőződés az övé lesz, amit felfedezett az én segítségemmel.

Én úgy hiszem, a Jóisten is így működik bennünk: Bár nem támogatja a rosszat, mégis megengedi hibáinkat, hogy elhiggyük, miénk a döntés, miközben a hitben vezet minket, hagy tapasztalni, ami a rávezetés egyik eszköze.