A cím egy szófacsar... Az a szó, hogy másság, az eltérést hangsúlyozza.
Holott jobb lenne inkábba z azonosságokat kiemelni.
Esélyegyenlősség. Ez a szó azt hangsúlyozza nekem, hogy valóban eltérőek az esélyek, mert egyenlővé kell tenni az esélyességi szintet... Nem elég egyszerűen csak esélyt adni.
Erről egy mese jutott eszembe: Lázár Ervin Az igazságtevő nyúl
De igazából ennek a posztnak az alapötletét, egy történet adta egy 2 éves kislányról, és az ő világlátásáról
Az anyuka pedig véleménye azt példázza: Elismerem, hogy a gyerekem is erősíthet, taníthat engem: „Ez a jelenet csak megerősített abban a hitemben, hogy a bőrszín egyáltalán nem valami olyasmi, ami a születésünk pillanatában fontos számunkra. A bőrszínűnk, csakúgy, mint a szem- és a hajszínünk, számtalan árnyalatban létezik, és ezek közül mindegyik csodaszép.”
Ez a történet is azt erősíti meg bennem, hogy az a gondolkodás aki a kerekesszékeseket is/minden áron/sokszor a műtétek következtében meglévő fájdalmak árán/meg akarnak gyógyítani... Pedig csak el kellene fogadni, ahogy ez a kislány tette.
Tegnap egy bácsi arról győzködött, hogy a megváltás meggyógyít majd.
Az nem lehet, hogy itt a Földön, a belátással és az értékek, azonosságok keresésével gyógyulnánk mindannyian?
Ki-ki a maga betegségéből.
Azzal, hogy én látható vagyok, az ő betegségét teszem láthatóvá...
Mert mindannyian betegek vagyunk az elfogadási képességünkben...
Induljunk hát meg a gyógyulás útján!
Hiszen még a kislány is egy orvos-babát választott... :)
Utolsó kommentek